A Chanuka – egy győztes szabadságharc és hozzá kapcsolódó „olajcsoda” – ünnepének üzenetét így tudnám összefoglalni egy mondatban:

Izráel mécsesének égnie kell.

Éppen ezt a lángot akarta kioltani a pogány hatalom. Talán a szíriai görög király nem is volt teljesen tisztában szándéka lényegével. Sodorta őt is a politika, a hatalomvágy, a félelem… pedig valójában egy ördögi terv részese volt. Féktelen dühében ki akarta irtani Izráelből az istenfélőket, a Tórához ragaszkodókat. El akarta pusztítani a szent iratokat, Mózes és a próféták könyveit. Miért? Hogy Izráel elfelejtse Isten ígéreteit, többé ne várja a Messiás eljövetelét.

Ha sikerül a terv, nem lettek volna írott próféciák, amelyekben megőrzik, hogy a Messiás kicsoda, és miért jön:

• hogy Mózeshez hasonló próféta 5Mózes 18:15
• hogy egy hajadon leány fogan méhében, s így születik, Ézsaiás 7:14
• Dávid házából, Júda törzséből való 1Mózes 49:10; Jeremiás 23:5
• hogy Betlehemben kell megszületnie, (Mikeás 5:1)
• Hogy szamárháton kell Jeruzsálembe vonulnia, Zakariás 9:9
• Hogy megnyitja a vakok szemeit, és meggyógyítja a betegeket (Ézsaiás 35:5)
• Evangéliumot hirdet a szegényeknek Ézsaiás 61:1
• Kereszten kell meghalnia Zsoltárok 22
• Isten fiának nevezik Zsoltárok 2
• Bűneink büntetését hordozza és föltámad a halálból…Ézsaiás 53
• Világosságot visz a pogányoknak is… Ézsaiás 49:6

S ha így eljön a Messiás, Izráel népe már nem könyörgött volna érte, s nem lettek volna zsidók akik az írások alapján felismerik. Akadály lett volna ez Istennek? Nem. De Isten így döntött: Izráel mécsese nem alhat ki. Izráelnek, mint népnek, várnia kell a Messiást.

Meddig? Akármeddig.

Egyetlen éjszaka sem tart örökké, mindig eljön a világosság. De amíg éjszaka van, a mécsesnek világítania kell, méghozzá akármeddig.

Mikor a Messiás köztünk járt, egy példázatot mondott erről:

„Akkor hasonló lesz a mennyek országa tíz szűzhöz, akik lámpáikat véve, kimentek a vőlegény elé. Öten pedig okosak voltak köztük, és öten bolondok. Bolondok, amennyiben lámpáikat vitték, és olajat nem vittek magukkal. Az okosok pedig vittek olajat edényeikben lámpáikhoz. Amint azonban a vőlegény késett, elálmosodtak mindnyájan, és elaludtak. De éjfélkor kiáltás támad: Ihol jön a vőlegény, jertek elébe! Akkor felkeltek mindnyájan azok a szüzek, és felkészítették lámpáikat. És a bolondok azt mondták az okosoknak: Adjatok nekünk a ti olajotokból, mert a mi lámpáink kialusznak. De feleltek az okosak, mondván: Nehogy se nekünk, se nektek ne legyen elég; hát menjetek el inkább az árusokhoz, és vegyetek magatoknak. Amíg pedig ők elmentek vásárolni, megjött a vőlegény; és akik készen voltak, bementek vele a lakodalomba, és bezáratott az ajtó. Utóbb aztán megjöttek a többi szüzek is, mondván: Uram, uram, nyisd meg nekünk! Ő pedig felelvén, azt mondta: Bizony mondom nektek, nem ismerlek titeket. Vigyázzatok tehát, mert nem tudjátok sem a napot, sem az órát, melyben az Embernek Fia eljön.” (Máté evangéliuma 25:1-13)

Igen, az olajnak nem szabad elfogynia, a mécsesnek égnie kell. Az esküvői szokások szerint így kellett várniuk a koszorúslányoknak (ma így neveznénk) a vőlegényt, aki ünnepélyesen jön a menyasszonya házához, kikéri kedvesét, és viszi a lakodalmas házba, ahol már terített asztal és hét napig tartó (de tényleg) ünnepi lakoma várja.

A példázatban a vőlegény késett, csak éjfél táján érkezett meg. A lányok közül öten készültek föl arra, hogy akármeddig várják, égő mécsessel. Kis korsókban olajat készítettek maguknak, amelyet rá tudtak tölteni az égő mécsesre. Öten azonban nem voltak készen arra, hogy akármeddig várják a vőlegényt.

A Vőlegény a Messiás. Meddig vagyunk készen várni Őt? Akkor vagyunk bölcsek, ha felkészültünk, hogy akármeddig várjunk. Ő eljön. A késlekedés csupán számunkra furcsa. Valójában oka, célja van. Nem tart örökké a várakozás, de készen kell lennünk, hogy akármeddig várjunk, hogy Jésuát, a Messiást akármeddig kövessük, az engedelmességben akármeddig elmenjünk, hogy a bűn elleni harcban akármeddig, vérünkig is kitartsunk. Nem fogyhat ki az olaj, nem aludhat ki a mécses.

De mi van, ha a Vőlegény nem éjfélkor, hanem csupán hajnalban, vagy reggel érkezik? Az

emberileg odakészített olaj elfogyhat. Ahhoz, hogy akármeddig kitartsunk – ez már túlfeszíti a példázat határait – egy olajcsodára van szükséünk, akár a Templom újraszentelésének idejében, mikor az ott talált egy napra való olaj egy csoda folytán nyolc napig (akármeddig) égett, amíg csak szükség volt rá.

Istent szeretni, Jésuát követni, jót tenni nem tudunk akármeddig. Emberi erőnkkel csupán addig jutunk, hogy kicsit nekiveselkedünk, kis időre kegyesek leszünk, egy-két dolgot megbocsátunk, amíg nagyon fel nem bosszantanak türelmesek leszünk, amíg nincs nagyon sok dolgunk Bibliát olvasunk, amíg jól érezzük magunkat templomba járunk… azután kifogy az olaj, kialszik a mécses.

Az Örökkévaló azonban egy csodát ígért népének:

Íme napok jönnek, úgymond az Örökkévaló, kötök Izrael házával és Jehúda házával új szövetséget, Nem mint azon szövetség, melyet kötöttem őseikkel, midőn megfogtam kezüket, hogy kivezessem őket Egyiptom országából, amely szövetségemet ők megszegték, holott én voltam az uruk, úgymond az Örökkévaló; hanem ez a szövetség, melyet majd kötök Izrael házával ama napok után, úgymond az Örökkévaló: tanomat belsejükbe adom és szívükre írom, és leszek nekik Istenül és ők lesznek nekem népül. És nem fogják többé tanítani egyik a másikát és egyik a testvérét, mondván: ismerjétek meg az Örökkévalót, mert mindnyájan megismerni fognak engem, aprajától nagyjáig, úgymond az Örökkévaló, mert megbocsátom bűnüket és vétkükre nem emlékezem többé. (Jeremiás 31:30-33)

Az írott törvényt elvehetik, elégethetik, elfelejthetjük… arra van szükségünk, hogy Isten akarata a szívünkbe legyen írva. Emberi erőnkkel nem tudjuk maradéktalanul teljesíteni Isten tökéletes Törvényét. Arra van szükségünk, hogy megbocsássa bűneinket és újat kezdjen velünk. Ezért jött Jésua, ez teljesedett be, mikor bűneinket a próféciáknak megfelelően magára vette, és meghalt értünk igazságtalan emberek keze által. Ez teljesedett be, amikor győztesen tért vissza a halálból, és tökéletes áldozatát a mennyei szentélybe vitte föl. Ugyancsak megtörtént az is, hogy elküldte Szentlelkét, és általa követői szívébe írta a Törvényt. Így aki Benne hisz, egy életen át fogja Őt követni, akaratát tanulni, és a próbák és győzelmek között egyre inkább elkészülni az Ő örökkévaló országára. De meddig tudunk így várni Jésua győzelmére? Akármeddig. Mert Lelke által szívünkben egy igazi olajcsodát tesz. A láng égni fog, nem alszik ki.

Milyen furcsa, hogy épp Jésuától/Jézustól féltik Izráel fennmaradását sokan! Mi lesz, ha mindenki keresztény lesz? Kiürülnek a zsinagógák? Eltűnik Izráel? Holott Izráel mécsese nem így, nem ezért van veszélyben. Egészen másért tűnnek el családok a közösségből, tűnik el a zsidó identitás nemzedékek életéből. Valójában sokan épp azért kezdenek érdeklődni zsidó identitásuk iránt, és tartanak esetleg szombatot, vagy ünnepeket, kezdenek Bibliát olvasni, imádkozni, mert megismerték Jésuát/Jézust, mint Izráel Messiását. Minden generációban voltak olyan zsidók, akik várták és követték Őt. Az idők végén Izráelnek egy egész nemzedéke várja majd Őt, lobogó mécsesekkel, élő hittel, örömmel. Nem csak ők. Velük együtt nagy sokaság, minden népből, és nyelvből, ugyanazt a csodát élve át szívükben. Az Örökkévaló ígéretei beteljesednek.

A kérdés csupán ez: Köztük leszel te is? A csoda még ma elkezdődhet benned is.